A latorpusztai hétvége csak a bemelegítés volt a vidéki napokra, kedden már vitorláztunk is tovább a Balkánra, Ego csak pislogott, amikor újra azt látta, hogy megint pakolászunk, meg volt róla győződve, hogy őt most tuti itthon hagyjuk és bánatosan lefeküdt a szőnyeg szélére. Persze amikor a K9-es mellényében feszít, akkor már tudja ő is, hogy jön velünk, de még nem tudja mindig elkülöníteni, hogy mikor van reggeli munkába készülődés és 11 óra egyedüllét, és mikor van közös utazásra csomagolás. Most én ültem vele hátul az autóban és csak 3-4-szer próbált spontán vaszektómiát végrehajtani, amikor valami borzalmasan érdekes suhant el az ablak előtt (pl egy fa, vagy egy másik autó), akkor neki bele kellett ugrania az ölembe, hogy felágaskodva nyomon tudja követni az eseményeket és sejthetitek, hogy jellemzően nem a combom egy viszonylag stabil pontjára koncentrálta a kis mancsaiban a több, mint 12 kilós hab testének minden súlyát. Aztán az arcodba liheg és boldogan rád mosolyog és el is felejtesz rá haragudni, egészen a következő elsuhanó fáig.

Lent persze már tudta, hogy kezdődik a wellness, lehet az udvaron rajcsűrözni napestig, rettegésben tartani a baromfi udvar még életben lévő populációját, bár még azért kölcsönösen meg szokott ijedni mindenki a másiktól, ha szokatlan hang hagyja el valakinek a torkát. Kicsit fel is borult a napi menetrend, ugye itthon jellemzően versenyben van a koalákkal, hogy ki tud többet aludni 24 óra alatt, de ha máshol vagyunk, akkor mindenkit követni kell, mindenhol történik valami, még akár lepattanó is lehet belőle, viszont ez a 0-24 órás őrszolgálat a lustizás rovására megy, amit aztán nagy dózisokban pótol, miután hazaérünk. Mondjuk félteni nem kell, elég sok görögdinnye, sárgadinnye és alma került a pocóba, mindenkire tudott annyira szívszaggatóan nézni, hogy jutott egy kis plusz gyümölcs neki az étkezések között. Ellenben annyira szobatiszta már, hogy kibővítette a hatósugarat és már udvartiszta is lett. Hiába kísértem ki reggel hatkor, full kómásan a gyereket a 10 fokban, csak nézett rám, hogy ezt most minek kell, menjünk már vissza aludni. De hát az ugye nem úgy megy, pisi, kaki kell reggel, utána jöhet a kaja, tartsuk már a sorrendet, mert utána elvérzik a több hónapos nem piszkítottunk a lakásajtón belüli rekordunk. Már annyira úrban tolja, hogy a nagydolgot meg kell előtte kínálni rendes sétáltatással, csak úgy nem fog odakakálni a fűre, mert éppen következne, meg amúgy is kell neki, neeeeeem! Fel kell venni a hámot, elrakni a kakazacskót, fel a pórázt és menjünk sétálni, majd közben megoldja a kérdéskört, pont úgy ahogy otthon szokta. Kísérletképpen eljátszottuk a következő napon is, hogy csak az udvarra mentünk ki vele mindenféle felszerelés nélkül, egy nagyon jelzésértékű pisit eresztett csak el, de már azt is csak azért, mert látta az arcomon, hogy nem megyünk be addig, amíg valami ki nem jön belőle és hánynia éppen nem kellett a sok felevett szénalapú létformától, de a kaka megint csak hámmal a testén érkezett meg, de az kb 1 perccel azután, hogy kiléptünk a kapun. Most szólj hozzá mennyi esze van. Az autóba is csak jobb oldalról tud beszállni, gondolom valaki mesélte neki, hogy a bal oldal veszélyes, ott megy a forgalom a közúton. Teljesen magától jött rá arra is, hogy elfér az autó alatt (a fotel alá már sajnos nem fér be,csak a feje, rendszeresen fel is hergeli magát rajta, hogy hiába túrja a kis testét, csak nem akar beljebb jutni a fotel alá), így ha illegális dolgok vannak a szájában, akkor spurizott be alá, mert tudta, hogy mi ott nem érjük el. Mondjuk nagyon hamar búvárkaja is lett abból, amit ott majszolt el, de hát tanuljon a saját hülyeségéből is néha.

Végre jobb lett az idő hétvégén és visszatértünk az oviba is, de azt vettük észre, hogy egyre inkább csak azon jár az esze, mint minden disznó férfinak, csakhogy ő fényes nappal molesztál mindenkit, aki az útjába kerül, úgyhogy nemsokára inkább a sulit kezdjük el (kicsit félek tőle, hogy a miénk csak fogyatékoskodni tud, valahol egy túlkoros, örök nagycsoportos óvodás kategóriába tartozik, de a sulira alkalmatlan). A kedélyek megnyugtatása végett októberben az ő mogyoróval teli zsákját fogja elvinni a télapó, már szoktuk neki mondogatni, hogy lélekben készüljön, hogy átmenetileg IKEA állólámpának lesz öltöztetve, és két üveggolyóval könnyebb lesz, de még nem igazán érzi a helyzet súlyosságát. Majd fogja...